MILYEN GYANÚJELEK ESETÉN GONDOLJUNK AUTIZMUSRA?
Az autizmus spektrumállapot neve arra utal, hogy az autizmus nagyon változatos tünetekkel jelenik meg, minden érintettnél egyedi képet mutat: a súlyosan fogyatékos nem beszélő állapottól a hétköznapokban jól elboldoguló Asperger szindrómáig minden fokozat megtalálható.
Közös vonás azonban, hogy a nyelvi és nem nyelvi kommunikáció, a társas együttműködés, a rugalmas gondolkodás és tevékenységszervezés képességterületein a gyermek a korához és élethelyzetéhez képest eltérően viselkedik. A fenti három fő fejlődésterületek egyikében, de akár mind a háromban, már hároméves kor előtt mutatkoznak lemaradások, egyenetlenségek.
Nemzetközi gyakoriság vizsgálatok alapján az autizmus ma már minden 40 emberből legalább egyet érint. Ez a korábbihoz képest igen magas szám a gyorsan fejlődő vizsgálati eszközök, diagnosztikus módszerek alkalmazásával áll összefüggésben.
Az autizmus konkrét kiváltó okát évtizedek óta zajló kutatás ellenére máig sem tudták azonosítani. Nincsenek meghatározott agyi eltérések, laboreredmények, genetikai eltérések, amelyek az autizmusra jellemző viselkedési tünetek mellett minden érintett személynél megtalálhatóak lennének.
A leggyakoribb gyanújelek:
- A gyermek beszéde késik, hiányzik, vagy egyoldalúan ismételget hangsorokat, szótagokat, különös hangzású szavakat vagy hosszabb szövegeket kommunikációs szándék nélkül.
- Kívánságainak kifejezésére mások kezét vagy egész testét húzza vagy tolja a számára kívánatos tárgyhoz, tevékenységhez.
- Beszéd közben figyelmen kívül hagyja a hallgatóság figyelmét, érdeklődését, szándékát, véleményét.
- A beszéd hiánya mellett nincs vagy kevés a nyelvet helyettesítő és a beszédet kiegészítő gesztus, mimika, mutatás, szemkontaktus használata is.
- Mások kezdeményezésére szokatlanul reagál, pl. elutasítás vagy túlzott közvetlenség lehet a válasz.
- Gyermekkorban a kortársakkal való együttműködés nem vagy nehezen fejlődik, szívesebben keresi felnőttek vagy jóval fiatalabb gyerekek társaságát.
- Élményeit, emlékeit az eseményhez képest nagyon megkésve vagy töredékesen osztja meg, még kérdésfeltevésre is.
- Szokatlan lehet a beszéd, a ritmusa, dallama és a hangerő.
- Sok a másoktól vagy meséből, filmekből hallott szó szerint, akár változatlan hangon ismételt beszéd.
- A beszélgetést nagyon hamar a sajátos érdeklődési területére tereli, amitől nehéz vagy lehetetlennek tűnik eltéríteni.
- Szó szerint értelmezi a szavakat, félreérti a viccet, az iróniát, a hasonlatokat, nem érti a ki nem mondott, sugallt utalásokat.
- Nem, vagy ritkán szólít meg mást a figyelme felkeltése érdekében, hogy a szemébe nézve megmutasson neki valamit, amit érdekesnek talál.
- Az érzékszervei közül egy, vagy több túlzottan érzékeny, ezért kerül bizonyos ingereket, pl. befogja a fülét, eltakarja a szemét, csak bizonyos tulajdonságú, pl. állagú, tapintású, színű stb. tárgyakat, ruhaneműt vagy ételeket fogad el, vagy éppen ellenkezőleg, aktívan keres bizonyos érzéseket, pl. szorítást, erős fényt, felületek tapintás élményét, intenzív szokatlan íz kombinációkat, furcsa testhelyzeteket.
- Lehet, hogy a látható dolgokat nem a szemével, hanem a szájával tapintva, megszagolgatva igyekszik megismerni.
- Mozgásában szokatlan ismétlődő nem célirányos mozgáselemek jelentkezhetnek, pl. pörgés, repkedés, ugrálás.
- Félreérti vagy nem érti mások szándékait, érzéseit. A könnyező szemek láttán nevethet a látványon, mert nem érzi át a másik szomorúságát.
- A változások zavaróak számára, ezért ellenáll azoknak. A váratlan események, elakadás, kudarc vagy zavarodottság esetén nem kér segítséget, hanem pánikba esik, szélsőséges dühkitörése jelzi, hogy bajban lehet.
- Egy-egy kialakult, jól használt készségét a megszokottól kissé eltérő helyzetben nem képes használni.
- A családi, a kortárs, a munkahelyi közösségekben nem látja át a hierarchiát, a szerepeket, mert nem tudja, hol vannak a saját szerepének és lehetőségeinek határai.
- Jellemző lehet, hogy a jól látható, konkrét, gyakorlati tapasztalatokból, nagyon részletes megfigyeléseiből tud jól tanulni, és amit megtanult, meglepően jól őrzi a memóriája.
- Van, aki az érdeklődési területén különlegesen magas szintű ismeretek elsajátítására is képes lehet.
- Lehet, hogy szokatlan témában vagy szokatlan mennyiségben gyűjtöget és őrizget tárgyakat.
A diagnózis megállapítása:
Gyanú esetén a kivizsgálás gyermekpszichiátrián történik szakorvos, pszichológus, gyógypedagógus és a családtagok aktív közreműködésével. Javasolhatják a vizsgálatokat a gyermekorvosok, a védőnők, a bölcsődei, óvodai, iskolai pedagógusok, de kezdeményezhetik a gyermek szülei is. Hogyan tovább?
A diagnózis felállításával elindulhat az a folyamat, ami először is a gyermek elfogadásához szükséges megértést, a probléma természetének megismerését, a család a további befogadó közösség tagjainak támogatását is jelenti.
Emellett a hiányzó képességeinek kompenzálásának, illetve az átlagostól eltérő gondolkodási képességeinek egyénre szabott fejlesztésének is meg kell kezdődnie.
Az autizmussal élő emberek többsége az átlagnál kiszolgáltatottabb lehet. Sorsuk nagyban függ a családtagjaik, a szolgáltatók, a mindenkori befogadó közösség tagjainak segítőkészségétől. Mindenkinek érdeke az hasznos, értékes egyéni adottságaik kibontakoztatása és az, hogy képességeikhez mérten minél önállóbb, méltóságteljes, boldog életet éljenek a szükséges és elégséges szeretetteljes támogatás mellett.
