Az autizmusnak sokféle terápiája van, azonban a tudományos kutatások eredményei szerint a legeredményesebb terápiás módszer az Applied Behavior Analysis, az ABA, magyarul: alkalmazott viselkedéselemzés. A módszer alapjait a ’60-as években megkezdett kutatásai alapján Ivar Lovaas fektette le. A ’80-as években kezdődött az ABA terápia szélesebb körű alkalmazása a gyakorlatban.
Az ABA terápia a viselkedésterápiák közé sorolható. A módszer gyermekközpontú, a gyerek motivációján alapul, s nagy hangsúlyt fektet a gyermek és a terapeuta közötti pozitív kapcsolatra. A terápia a pozitív megerősítésre alapoz, ami a tanulás egyik legfontosabb tényezője. A terápia célja egyrészt a készségfejlesztés (beszéd, kommunikáció, játékkészség, kognitív képességek, önellátás, motorikus készségek stb.), a helyes viselkedés elősegítése, másrészt az adott helyzetben nem megfelelő viselkedés leépítése.
A módszer a megfelelő viselkedés jutalmazásával segíti annak elsajátítását. A helyes viselkedés kezdetben segítséggel valósul meg, így kevés lehetőség van a hibázásra; ez segíti a terápia pozitív hangulatának fenntartását. A rossz válaszokat a jutalom elmaradása követi. Az, hogy mit használunk jutalomként, vagyis a helyes viselkedés megerősítőjeként, a gyermek motivációjának függvénye. Ez tehát bármi lehet, ami a gyermek érdeklődését felkelti, amivel szívesen játszik, vagy bármilyen cselekvés, amiben szívesen vesz részt. A terápia előre haladtával törekedni kell az életkornak megfelelő, szociális megerősítők (pl. dicséret) használatára. Az ABA terápia kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektet a megfelelő kommunikáció tanítására.
A terápia a fent említett komplex készségek elsajátítását apró lépésekre bontva segíti. Az ABA terápiában a tanítás két fő formában zajlik: a terápia egy részét az intenzív tanítás, vagyis az asztali feladatok megoldása teszi ki, ugyanakkor a természetes környezetben való eligazodás tanítása is fontos szerepet kap. Ezen kívül a terápia magában foglalhat például szenzomotoros szüneteket, különböző kreatív tevékenységeket (festés, gyurmázás stb.), illetve számos más elemet, amelyek a terápiás foglalkozások változatosságában játszanak szerepet. A gyakori jutalmazás, a pozitív hangulat, a könnyű (80%) és nehéz feladatok (20%) állandó váltakozása, illetve a gyors tempó segíti a figyelem fenntartását, és a problémás viselkedések elkerülését.
